Közösségi Viselkedésformáló Program

A kognitív viselkedésterápiás szemlélet alkalmazása a magatartási norma alakításában és gyakorlati technikái iskolai közegben

Kiindulás és cél

Egy osztály dinamikáját, a közösség légkörét, a benne levő tagok viselkedését meghatározzák az iskola:

• írt és íratlan szabályai
• a szokások és rutinok
• az iskola és a pedagógus értékrendje, viselkedési mintái

Ezen kívül persze rengeteg más is, de most azokra fókuszálva emeltem ki pár tényezőt, amikre az iskola kompetenciáját és hatáskörét tekintve is mindennapos kontrollt gyakorol (tudatosan vagy automatikusan).

Az alsó négy osztályba járó általános iskolásokra életkoruknál fogva jellemző a tekintélyelvűség, mielőtt kialakul az autonóm gondolkodás és működés. Ezért a pedagógusok különösen nagy szerepet kapnak a normák kialakításában, a szocializációban. Nem csak didaktikusan vagy a pedagógiai módszerekkel juttatják érvényre ezt a hatásukat, hanem a megjelenő viselkedésrepertoárra adott reakcióikkal.

A közösségi térben artikulált nevelési gesztusok, nem csak a címzettre hatnak közvetlenül, hanem a szemtanúk vagy a konfliktus másik oldalán álló résztvevő felé is üzenetet hordoz. Ezért a program egyik fő csomagja, azok a tanári kommunikációs és döntéshozatali technikák, amik segítenek konfliktusos helyzeteket a jelenlévők bevonásával együtt kezelni. Például:

• konfliktus esetén a sértettel foglalkozni, 
• hirtelen feszültségnél a közösség számára úgy (szinkron)tolmácsolni a helyzetet, hogy abból mindenki épülhessen,
• a pozitívumokra helyeztett fókusszal kialakítani motivációs rendszert, amitől az állandó tűzoltásból kellemes légkört lehet varázsolni

Mindezek mellékhatása lehet a gyerekek érzékenyülése egymásra. Fellélegzést hozhat a pedagógusnak, mert játékosabbá, kedvesebbé teszi a reakció palettájukat. A csöndes, visszahúzódó gyerekeknek bátorítást ad és asszertivitást tanít, míg az önkontroll gyakorlásával nehezen küzdőknek új esélyt és szemmel látható pozitív mintákat ad.

A képzés és a program kidolgozásának folyamata aktivitást igényel a tanárok részéről.

Az elméleti előadás után közösségenként (kupaconként) adekvát saját formába önteni a tanultakat.

A bevezetés előkészítése, illetve a működtetés kezdeti szakaszán az élő szupervíziót tartom a leghatékonyabbnak.

A kidolgozás menete

• Előadás az ADHD és más viselkedési problémák hátteréről, megnyilvánulási formáiról. A kognitív viselkedésterápiás szemlélet alapjairól és az arra épülő kommunikációs és nevelési praktikákról.

• • Nagy létszámú közösségnek is szólhat, az interaktív megértés és feldolgozás fontos része
  • 3-4 óra, lehetőleg személyesen (de elképzelhető online) 

• Képzés: Szemléletformálás – viselkedés észlelése, a problémás helyzetek értékelése, értelmezése. A technikák készségszintű gyakorlása, tanári trükkök adekvát felhasználása és az ötlettár folyamatos bővítése a saját, aktuális példákon keresztül.
  • Érdemes a szorosabban együtt dolgozó csapattal, kisebb létszámban tartani (8-12 fő)
  • 8-10 óra, lehetőleg heti rendszerességgel (személyesen vagy online) 

• Egy konkrét program kidolgozása
  • A kiválasztott elemek saját ízlésre formálása, eszközök elkészítése – ez lehet önálló munka vagy tréning formátumú
  • bevezetés előtt egy felkészítő (spannoló) értekezés
  • majd havi csoportos szupervízió: tapasztalatok monitorozása, finomhangolás (3 alkalom után közös megegyezés a további sűrűségről)
  • kontroll értekezlet fél év után
  • szülői értekezlet – tájékoztatás a bevezetett fogalmakról, otthoni helyzetekhez, felmerülő kérdésekhez iránymutatás

*Ezek közben igény szerint hospitálás, egyéni konzultáció.